Kesztölc
Fehér fajták, 30 éves ültetvények. A szőlészet nem sablonos tevékenység. A szőlő állandó kihívások elé állít. Gondos gazdaként gyalogolunk a sorok között, megismerjük az ültetvényt. Kézi munkánkkal megadjuk a szőlőerőnlétét, arányát, mely a betegség megelőzésben is fontos szerepet kap. Útkeresők is vagyunk: meg szeretnénk mutatni legjobb tudásunk szerint a műveléssel és a feldolgozással a termőhely komplexitását.
Cím: 2517 Kesztölc, Csévi út 25.
Tel.: +36 70 388 77 76
E-mail:
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.szivekpince.hu
Facebook: Szivek Pince
Kocs
A XIV. században vámjogot kapott a falu. Fekvéséből adódóan elsősorban mezőgazdasági település, szántói és legelői évszázadokon keresztül kiegyensúlyozott megélhetést biztosítottak lakóinak, így a török dúlások időszakában is csak rövid időre néptelenedett el teljesen. Majd 1612-ben a Kiskunságból érkezett református magyarok telepedtek le területén. 1727-ben az Esterházy család birtokába került.
A Kocsra változott nevet - ebben a legtöbb nyelvész megegyezik - "kocsi" formájában ismeri az egész világ. A falu központjában kiállított "kocsi szekér" a maga korában forradalmi újítás volt, aminek jelentőségét a sokat utazni kényszerülők érezték leginkább.
Agostyán
Agostyán és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Határában bronzkori urnatemetőt tártak fel. Oklevélben először 1343-ban említik. Ekkor lakóit a tatai vár ellátására rendelték. 1543-ban a törökök a települést elpusztították, és hosszú ideig pusztaságként hevert. 1773-ban würzburgi és bambergi németekkel telepítették újra.
1985-ben Tatához csatolták.
Pincészetek:
Dunaszentmiklós
A Gerecse északnyugati részénél fekszik a hegyek közt megbújó kis község, Dunaszentmiklós. Megyénk egyik legkisebb népességű települése Neszmély, Tardos és Szomód szomszédságában. Az itt található és egymástól szakadékokkal elválasztott magaslatokat tájvédelmi körzetté nyilvánították, ám ezek közül is szigorúan védett rész a Dunaszentmiklós közigazgatási területén található Nagysomlyó és a Lábas-hegy.
A falu Szent Miklós tiszteletére emelt templomról kapta nevét, melyhez 1913-ban illesztették a Duna előtagot.
A vidék, mint a környék többi települése is, már a civilizáció korábbi szakaszaiban is lakott volt, ám a legjelentősebb honfoglalást megelőző régészeti leletek a rómaiaktól maradtak ránk.
A falut első ízben, 1382-ben említik egy oklevélben, ekkor Zenthmiklósi Mihály és felesége birtokaként tartják nyilván, később a tatai bencéseknek is voltak itt földterületeik.
Pincészetek:
Baj
Baj a Tatai-medence keleti peremén, a Gerecse hegység nyugati lábánál Tata mellett fekszik. Határa erdőkkel-mezőkkel borított, hegyekkel-völgyekkel szabdalt, kies szőlőhegyekkel megáldott hely.
A falu nevének eredete az ótörök baj köznév, jelentése: "bő, gazdag".
Pincészetek:
Csaszkoczy, Turay, Wéber